Az Üveggyári Ifi Flotta és a VMK Gyermek és Ifi csoport természetjárói

Jó időt és túrázást a 2014. évben

Ozorai Sándor és Németh Ferenc túravezetők
tel.: +36 30 270 3262     tel.: +36 30 402 8047

Fergeteges kolbásztöltés

A kolbász, kalbász, kóbász disznóbélbe töltött, darált húsból és szalonnából készült, sóval, pirospaprikával és más fűszerekkel készült húsétel. A rómaiaktól a germánok vették át a kolbászkészítés tudományát, amit aztán a középkortól folyamatosan tökéletesítettek. A kolbász elnevezés az ótörök nyelvből került Európába, ahol a qalbuz szó harapást, falatot jelentett. 1763-ból a kóbász alakot említették, 1865-ből a kalbász formát ismerték.

A kolbász napjainkban reneszánszát éli, ezért Magyarországon egyre több helyen rendeznek fesztiválokat. Mivel a környéken ilyen még nem volt, ezért a Tósokberéndért Egyesület tagjai megszervezték Geri Gyula irányításával az I. Tósokberéndi Kalbásztöltő Fesztivált „TÓBERKÓBI” néven február 15-én, a Kristály pályán. A rendezvényre 18 csapat jelentkezett, Hódmezővásárhelytől Budapesten át Szombathelyig, de sokan érkeztek a környékről és Tósokberéndet is többen képviselték a 10 órakor kezdődő versengésen.

A szakértő zsűrizést Szabó Péter, a Lucullus Fogadó vezetője, Éttermi Mester és Gyémánt Diplomás Gasztronómus irányítása mellett Szalai József, a Devecseri Húsüzem vezetője, Scheck Roland, Magyarország legfiatalabb Mesterszakácsa és Palotai Ferenc, az Egyesület „böllérje” garantálta. Több alkalommal körbejártak és árgus szemekkel figyelték a darálást, gyúrást, töltést. Többféle ízesítésű és színű kolbász készült (erős, édes, hagyományos, gombás, fehér borsos). A szemlék során rögtönzött helytörténeti kiállításnak is tanúi lehettek. A sufnikból előkerültek a melencék, teknők, hasi töltők, darálók és egyéb eszközök. A kötények emblémái is a sokszínűséget mutatták, többen a fantázianevüket, mások magyarságukat tüntették fel, voltak modernebb és népviseleti ruhába öltözött csapatok is. Bizony, a résztvevők fesztiválra való felkészülése több hetet vett igénybe. A lelkesedésük, kitűnő hangulatuk, jókedvük a rendezvény napjára érte el tetőfokát. Dalolva, táncra perdülve töltötték a finomságokat Angermayer Tibor, Bábics Gábor, Csorba Tamás harmonikázása, valamint a Dabrókai Betyár Csárda zenekarának muzsikálása mellett. Közben a kíváncsiskodó látogatókkal, vendégekkel megtelt a nagy sátor.

A zsűri hat bronz, hat ezüst és hat arany minősítést adott a résztvevőknek. Arany minősítést kapott a Baromfiudvar, a Belesek, a Cool-B-Ászok, a Csülök, a Fitt-kolbi-csajok és a 10 flúgos tósoki nevet viselő csapat. Több különdíj is kiosztásra került, amelyet a T-Systems, a Lucullus Fogadó, az Ajka Kristály és a házigazda Tósokberéndért Egyesület ajánlott fel. Külön kiemelte a zsűri a szakmailag legjobban felkészült Csülök csapatot és a fesztivál leglátványosabban öltözött és ízeiben is kiválót alkotó Fitt-kolbi csajok csapatát.

A zsűri elnöke, Szabó Péter elmondta, hogy nem számított ekkora érdeklődésre. Várakozáson felüli volt a csapatok hozzáállása, felkészültsége. Tetszett neki a baráti, családias hangulat mind a versenyző csapatok, mind a látogatók részéről. Gratulált a szervezőknek és további sikereket kívánt.

Ezután egy remek hangulatú műsor vette kezdetét, ahol felléptek az Apetka Néptánccsoport és a Tósokberéndért Egyesület alkalmi néptáncosai, akik a közönséget is bevonták az előadásukba, majd Rezneki József egyesületi tag szolgáltatta a zenét a vigadalomhoz. Közben kóstolgatták, mustrálgatták a frissen elkészült különböző ízesítésű kolbászokat a versenyzők és vendégeik. Az első alkalommal megrendezett fesztiválon 800 fő vett részt, ami bizonyítja, hogy az emberek igénylik az ilyen és ehhez hasonló rendezvényeket. Igazi öröm volt ez a nap minden jelenlévő számára.

Csendesné Évi

A legjellegzetesebb magyar tészta a rétes, mégpedig a kézzel nyújtott rétes. "Művészet, ahogy a kihúzott asztalon két lány, kétfelől egy ökölnyi tésztát olyan szélesre kinyújt, mint maga az abrosz, hogy azt egy római nő, mint palástot felvehetné" – írta Jókai Mór a rétes nyújtásáról.

A Tósokberéndért Egyesület életében fontos helyet foglal el a hagyományőrzés és a hagyományápolás. Mivel az étkezés az emberek legfőbb szükségletei közé tartozik, először a gasztronómia területén próbálja az Egyesület tagsága a régi idők szokásait felidézni, illetve megőrizni a nagyszülőktől látott fogásokat. Legutóbb a rétes készítését elevenítették fel az örökségekben még fellelhető nyújtó abroszok, kenőtollak, lúdseprők (söprük) felhasználásával.

A tapasztalattal bíró asszonyok maguk köré gyűjtöttek néhány fiatalt, akik csak a nagyanyáiktól láthattak rétest nyújtani, mivel manapság általában egyszerűbb, gyorsabb úton-módon készül ez a finomság boltban megvásárolható, kész lapokból. Volt nagy izgalom minkét részről, hiszen a gyakorlott asszonyoknak sem sikerül minden alkalommal szakadásmentesen nyújtani, mert befolyásolja az eredményességet a liszt sikérsége, a hőmérséklet és talán még a háziasszony aktuális kedve is. Ezen a napon viszont minden nagyon jól ment. Négy asztalon csodálatosan nyúltak a tészták, szinte szakadásmentesen. 20 cipóból készült káposztás és túrós ízesítésű rétes, amelyet az Egyesület egyik tagja által épített szabadtéri kemencében sütöttek ki.

Legközelebb nyáron nyújtanak az asszonyok az éppen beérő gyümölcsök felhasználásával és még több fiatal részvételével, akik jó tanítványoknak bizonyultak, így hagyománya lehet a tósoki kemencés rétes készítésének.

Csendesné Évi