A Tósokberéndért Egyesület megalakulása

Az egyesület fő célja az, hogy Ajka város tósokberéndi városrészében az 1950-ig önálló Tósok és Berénd községek, majd 1959-től Ajka városhoz tartozó Tósokberénd település múltját, kulturális emlékeit és örökségét ápolja, környezet-, és természetvédelmi, valamint ismeretterjesztő és sport tevékenységével, rendezvények szervezésével Tósokberénd közösségének javát szolgálja.

Alakuló gyűlés ülésrendje

Bolla Tamás Kalló Imre Tilhof Endre Palotai Ferenc Mátyás Gézáné Vass Lajos Horváthné
Tilhof
Gyöngyi
Ali Erzsébet
Egervári László Hinger Károly
Gróf Károly Csendes Róbert
Csendes Róbertné  
Egervári Lászlóné   Burján Károly Németh Jenőné Németh Jenő Kajdi Sándor Vági Róbert  

Ajka-Tósokberénd, 2010. március 25.
Mókus kocsma különterme



A Tósokberéndért Egyesület alapszabálya


  • Általános rendelkezések

    I. Általános rendelkezések

    1.)

    Az egyesület neve: Tósokberéndért Egyesület

    Az egyesület székhelye: 8400 AJKA, Beréndi u. .

    Az egyesület működési területe: Magyar Köztársaság

    Az egyesület pecsétje: az egyesület nevét és az alapítás évét feltüntető körbélyegző.

    Felügyeleti szerv: az egyesület működése felett az ügyészség gyakorolja a törvényességi felügyeletet a rá vonatkozó szabályok szerint.

    2.) Az egyesület célja és tevékenysége:

    Az egyesület célja:

    Az egyesület fő célja az, hogy Ajka város tósokberéndi városrészében az 1950-ig önálló Tósok és Berénd községek, majd 1959-től Ajka városhoz tartozó Tósokberénd település múltját, kulturális emlékeit és örökségét ápolja, környezet-, és természetvédelmi, valamint ismeretterjesztő és sport tevékenységével, rendezvények szervezésével Tósokberénd közösségének javát szolgálja.

    A fenti cél megvalósítása érdekében az egyesület főbb tevékenységei:

    Környezetvédelem.

    • A településen lakók környezeti tudatának a formálása.
    • A település szebbé tétele.
    • Szemétgyűjtési akciók szervezése.

    Kulturális tevékenység.

    • Hagyományok újraélesztése és azok megőrzése.
    • A településen lakó alkotók munkájának a bemutatása, kiállítások szervezése

    Természetvédelem.

    Ismeretterjesztés.

    • Előadások szervezése.

    Sport.

    • Szabadidős és sport programok szervezése.

    3.) Az egyesület jogállása:

    • Az egyesület jogi személy.
    • Az egyesület közhasznú szervezet.

    Az egyesület céljai elérése érdekében az alábbi közhasznú tevékenységet végzi:
    (Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, a továbbiakban: Ksztv. 26.§.c.) pont.)

    1. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
    2. kulturális tevékenység,
    3. műemlékvédelem,
    4. kulturális örökség megóvása,
    5. természetvédelem, állatvédelem,
    6. sport, a munkaviszonyban és polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.

    4.)

    Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesedhet. (Ksztv. 4.§. (1) bekezdés, a.) pont.)

    5.)

    Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. (Ksztv. 4.§.(1) bekezdés d.) pont.)

  • A Tósokberéndért Egyesület tagjai

    III. A Tósokberéndért Egyesület tagjai

    1.) Az egyesületnek tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki/amely egyetért az egyesület célkitűzéseivel, elfogadja az alapszabályt és vállalja a tagdíj megfizetését.

    2.) A tagok lehetnek:

    • alapító tagok,
    • rendes tagok,
    • tiszteletbeli tagok,
    • pártoló tagok.

    Alapító tagok azok, akik a társaság alapítását elhatározták. Rendes tag az, aki az egyesületbe való felvételét kérte és felvételt nyert az egyesületbe. Az egyesületnek pártoló tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki egyetért az egyesület működésével és ahhoz anyagi szakmai, erkölcsi vagy más támogatást nyújt. Tiszteletbeli tag az lehet, akinek tiszteletbeli tagként történő felvételét – az elnökség javaslatára – a közgyűlés megszavazta.

    3.) A tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A tagfelvételről – a tiszteletbeli tagságot kivéve – az elnökség dönt.

    4.) A tagsági jogviszony megszűnik:

    • a tag kilépésével,
    • a tag törlésével,
    • a tag kizárásával,
    • a tag elhalálozása következtében.

    Kilépéssel szűnik meg a tagsága annak, aki kilépését az egyesület elnökének írásban bejelenti. A tagság megszűnésének napja az írásbeli bejelentés kézhezvételének napja.

    Törléssel szűnik meg a tagsága annak, akinek egy év tagdíjhátraléka van és azt írásbeli felszólításra 30 napon belül nem fizeti ki.

    Az elnökség kizárhatja a tagot, ha a tag az egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít.

    Az elnökségnek az elnökségi ülést megelőző 15 napos határidővel, a kizárási okot megvalósító magatartást megjelölve – fel kell hívni a tagot arra, hogy írásban nyilatkozzon a kizárási okot megvalósító magatartással kapcsolatban. A felhívásnak tartalmaznia kell azt is, hogyha a megadott határidőben a tag nem nyilatkozik, az elnökség azt úgy tekinti, hogy a kizárási okot nem kívánja vitatni. A tagot tájékoztatni kell, hogy a fenti határidőn belül megtett nyilatkozatában kérheti, hogy az elnökség személyesen hallgassa meg.

    A tag törléséről és kizárásáról az elnökség indokolással ellátott írásbeli határozatot hoz, amit hitelt érdemlően (tértivevény, vagy a határozat személyes átvételének elismerése dátummal a határozat irattári példányán) kézbesít.

    A törlésről és a kizárásról hozott határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.

    5.) Az egyesület tagjairól hiteles tagnyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás a tag nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, a tagság kezdetének és megszűnésének napját, illetve a tag nyilvántartási számát tartalmazza.

    A tagdíj

    A tagdíj mértékét a közgyűlés állapítja meg

    Az éves tagdíj mértéke 2400,-Ft.

    A tiszteletbeli tagoknak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs.

  • A Tósokberéndért Egyesület tagságának jogai és kötelezettségei

    IV. A Tósokberéndért Egyesület tagságának jogai és kötelezettségei

    1.) A tag jogai:

    • Az egyesület tagja választhat és az egyesület bármely tisztségére megválasztható. Kiskorú egyesületi tag az életkorának megfelelő tisztségre választható meg.
    • Személyesen részt vehet az egyesület közgyűlésének munkájában, egyéb ülésein, rendezvényein.
    • Igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, élhet a tagságot megillető kedvezményekkel.
    • Jogosult betekinteni az egyesület valamennyi iratába.

    A pártoló tag jogai:

    • A közgyűlésen tanácskozási joggal való részvétel.
    • Javaslattétel. Élhet a tagságot megillető kedvezményekkel.

    A tiszteletbeli tag jogai:

    • A tanácskozási joggal való részvétel az Egyesület közgyűlésén és rendezvényein.
    • Az Egyesület szolgáltatásainak igénybevétele.

    2.) A tag kötelezettségei:

    • Aktívan működjék közre az egyesület céljainak megvalósításában.
    • Tartsa be az egyesület alapszabályának rendelkezéseit.
    • Rendszeresen fizesse be a tagdíjat.
  • Az egyesület szervezete

    V. Az egyesület szervezete

    1.) A közgyűlés:

    Az egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

    2.) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

    • az alapszabály megállapítása, módosítása,
    • az elnökség (az elnök, a társelnök, elnökségi tagok) és az ellenőrző bizottság (elnök és tagok) megválasztása,
    • a tagdíj mértékének megállapítása,
    • az egyesület két közgyűlés közötti időszakra terjedő tevékenységének megállapítása az elnökség előterjesztése alapján, valamint az erről szóló beszámoló elfogadása,
    • éves költségvetés, az egyesületi gazdálkodási tevékenység fő irányainak meghatározása, valamint az esetleges alapítványrendelés elhatározása,
    • más egyesülettel való egyesülés kimondása,
    • döntés minden olyan ügyben, amit a jogszabály, az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyet az elnökség a közgyűlés elé terjeszt,
    • az egyesület költségvetési és gazdálkodási, és egyéb szabályzatainak megalkotása.

    3.) A közgyűlés működési rendje:

    A közgyűlést legalább évente, vagy szükség szerint kell összehívni. Összehívását az elnökség rendeli el, az összehívás végrehajtásáról az elnök gondoskodik.

    A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja.

    A közgyűlést írásban kell összehívni, a tervezett napirend megjelölésével, a tervezett időpont előtt 15 nappal. A meghívó egy példányát ki kell függeszteni az egyesület székhelyén.

    A közgyűlés ülése nyilvános.

    4.) A közgyűlés határozatképessége:

    A közgyűlés határozatképes, ha a szabályszerű értesítés után az egyesület tagjainak ötven százaléka és még egy fő jelen van.

    A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés – az eredeti napirendre felvett kérdésekben – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha az eredeti közgyűlési meghívóban szerepel a megismételt közgyűlés időpontja, a napirend változatlansága és azon tájékoztatás, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

    5.) Határozathozatal:

    A közgyűlés határozatait - a jelenlévő tagok - egyszerű szótöbbségével hozza.

    A szavazás minden kérdésben – az ügyintéző és képviseleti szervek megválasztását kivéve - nyílt.

    Az ügyintéző és képviseleti szerveket a közgyűlés titkos szavazással választja meg.

    Ügyintéző és képviseleti szerv tagjára a közgyűlésen az egyesület tagjai tehetnek javaslatot.

    A tagok által a tisztségekre javasolt valamennyi személy nevét fel kell venni a szavazólapra.

    A titkos szavazás írásban történik. A jelöltre érvényesen szavazni a jelölt neve mellé tett két egymást metsző vonallal (X, + jel) lehet. A szavazatokat zárt urnában kell összegyűjteni.

    A titkos szavazást a közgyűlés által a tagok közül egyszerű szótöbbséggel választott szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, amelynek jelölt, vagy annak a Ptk. 685.§.-a szerinti közeli hozzátartozója nem lehet tagja. A szavazatszámlálást követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja annak eredményét, amit a bizottság egy tagja ismertet.

    6.) Az elnökség

    Az elnökség az egyesület operatív és koordináló testülete.

    Az elnökség az elnökből, a társelnökből és három tagból álló testület. Az elnököt, a társelnököt és a tagokat a közgyűlés választja három évre.

    7.) Az elnökség feladatai:

    • gondoskodik az egyesület ügyeinek viteléről, tevékenységének szervezéséről,
    • végzi a működéssel kapcsolatos minden adminisztrációs, gazdálkodási feladatot, belső munkamegosztás alapján,
    • gondoskodik az éves költségvetés lehetőség szerinti végrehajtásáról,
    • dönt két közgyűlés közötti időszak között az egyesület ügyeiben, kivéve azokat a tárgyköröket, amelyeket az alapszabály, vagy jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
    • beszámol a közgyűlésnek a közgyűlések között végzett tevékenységéről.

    8.) Az elnökség működési rendje:

    Az elnökség hatáskörét az elnökségi ülésen gyakorolja. Az ülések nyilvánosak.

    Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább havonta tartja. Az elnökség ülését- az ülés előtt legalább öt nappal, a napirendet, az ülés helyét és időpontját tartalmazó írásbeli meghívóval- az elnök hívja össze. A meghívó egy példányát ki kell függeszteni az egyesület székhelyén.

    Az elnökség határozatképes, ha az ülésen elnökségből minimum három fő megjelent. (Elnök, vagy a társelnök és két elnökségi tag.) Határozatképtelenség esetén az elnökség ülését ismét össze kell hívni.

    Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

    10.) Az elnök:

    Az elnök az egyesület képviselője. Tisztét társadalmi munkában, díjazás nélkül látja el.

    Vezeti az elnökség és a közgyűlés üléseit.

    Az elnök (társelnök) az elnökség egy tagjával együtt gyakorolja az egyesület bankszámlája feletti aláírási, utalványozási jogot.

    11.) A társelnök:

    Akadályoztatás esetén helyettesíti az elnököt, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a törvény, vagy az alapszabály az elnök hatáskörébe utal.

    A társelnök tisztét társadalmi munkában, díjazás nélkül látja el.

    12.) Az ellenőrző bizottság

    Az egyesület és az elnökség jogszabályoknak, az alapszabálynak és a közgyűlési, valamint elnökségi ülési határozatoknak megfelelő működését és gazdálkodását az ellenőrző bizottság ellenőrzi.

    Az ellenőrző bizottságnak három, a közgyűlés által három évre választott tagja van, köztük a bizottság elnöke.

    Az ellenőrző bizottság negyedévente legalább egy ülést tart. Az ülést az elnök hívja össze. Az ülés határozatképes, ha azon legalább az elnök és a bizottság egy tagja jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést újra össze kell hívni. Az ellenőrző bizottság szavazatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

    Az ellenőrző bizottság éves ellenőrzési tervet készít, amit ez ellenőrző bizottság hagy jóvá. Az ellenőrző bizottság az éves ellenőrzési terv mellett elrendelhet eseti jellegű ellenőrzést is.

    Működéséről és észrevételeiről, éves ellenőrzési tervének végrehajtásáról beszámolót készít, amelyet a közgyűlés elé terjeszt jóváhagyásra.

    Az ellenőrző bizottság indokolt esetben, az ok megjelölésével az elnökségnél rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti.

    Az ellenőrző bizottság a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

    Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. (Ksztv. 10.§.(2) bekezdés.

    13.) A működés dokumentumai:

    A közgyűlésekről és az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvek elkészítéséről az elnök gondoskodik.

    A jegyzőkönyveknek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, napirendjét, a jelenlévők számát, a határozatképesség megállapítását, a szóbeli előterjesztés, a tanácskozás és a hozzászólások lényegét, a szavazás eredményét (igen, nem szavazatok és a tartózkodók száma), valamint a meghozott határozatokat. Ha a testületi ülés napirendjéhez előzetesen kiadott írásbeli előterjesztés készült, a jegyzőkönyvben erre utalni kell és csak az ahhoz fűzött kiegészítést, vagy módosítást kell a jegyzőkönyvben feltüntetni.

    A jegyzőkönyvek melléklete, ez ülés meghívója, a jelenléti ív, valamint az üléshez előzetesen kiadott írásbeli előterjesztés.

    A közgyűlési és az elnökségi ülés jegyzőkönyvét az elnök és a közgyűlés, illetve az elnökség által jegyzőkönyv hitelesítőnek megválasztott egyesületi tag, illetve elnökségi tag írja alá.

    Az üléseken hozott határozatokat minden naptári évben 1-gyel kezdődően, dátum és a határozatot hozó testület megjelölésével kell számozni (pl. 1/2011.(VIII.25. Közgyűlési határozat, 2/2010. (VIII. 15.) Elnökségi határozat).

    A határozatokról – a határozat száma, tárgya, tartalma, a határozathozatal időpontja,hatálya, a döntést támogatókés ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) feltüntetésével- folyamatos nyilvántartást kell vezetni.

    A határozatokat kézbesíteni kell postai úton, vagy személyesen mindazoknak, akiket az abban foglaltak érintenek. Ezen túlmenően pedig a határozatokról hirdetményt kell elhelyezni az egyesület székhelyén.

    Az egyesület működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet.. Az iratbetekintést az elnöktől lehet kérni.

    Az egyesület a közhasznú szolgáltatásairól, azok igénybevételének módjáról a székhelyén hirdetményt tesz közzé, ezen túlmenően a szolgáltatásokról az elnöktől, elnökségi tagoktól szóbeli tájékoztatást lehet kérni.

    A működés széleskörű nyilvánossága érdekében az egyesület a közgyűlés, az elnökségi ülés és az ellenőrző bizottság határozatait a honlapján is nyilvánosságra hozza. Ezen túlmenően az egyesület a működésével kapcsolatban a honlapján közzé teszi a rendezvények programját, a pályázatok eredményeit, a költségvetését, valamint az éves beszámolóját. Honlap hiányában az egyesület a székhelyén, a hirdetőtábláján hirdetményt tesz közzé a fentiekről.

  • Összeférhetetlenség

    VI. Összeférhetetlenség

    1.) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

    • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
    • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

    2.) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

    • a vezető szerv elnöke vagy tagja,
    • a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
    • a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve az előző pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

    3.) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

    A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (Ksztv. 8-9.§.)

    4.) Az elnökség és az ellenőrző bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak a Ptk. 685.§. b.) pont szerinti közeli hozzátartozói és élettársak.

    5.) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

    • magyar állampolgár,
    • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
    • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (1989. évi. II.tv. az egyesülési jogról)
  • Az egyesület vagyona és gazdálkodása

    VII. Az egyesület vagyona és gazdálkodása

    1.) Az egyesület vagyona:

    Az egyesület a polgári jog szabályai szerint saját vagyont szerezhet és rendelkezhet azzal – amennyiben a rendelkezés jogát jogszabály nem tiltja, vagy korlátozza.

    Az egyesület vagyona mindaz az ingó vagy ingatlan vagyon, amit működése során megszerez.

    2.) Az egyesület gazdálkodása:

    Az egyesület bevételei:

    Az egyesület bevételeit képezik, a tagdíjak, pártoló tagi hozzájárulások, önkormányzatoktól, cégektől kapott, illetve pályázatokon elnyert támogatások.

    Az egyesület kiadásai:

    Az egyesület kiadásait képezik a működéssel szükségszerűen felmerülő ügyviteli költségek, továbbá a rendezvények, kiadványok és az egyesület célja szerinti tevékenység ellátása során felmerülő egyéb költségek.

    Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósulása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat. (Ksztv 4.§. (1) bekezdés b.) pont.)

    Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. (Ksztv. 4.§.(1) bekezdés c.) pont.)

    Az egyesület államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. (Ksztv. 14.§. (2) bekezdés.)

    Beszámolási szabályok:

    a.) Az egyesület a számviteli szabályoknak megfelelően éves beszámolót készít és a 13.) pont utolsó bekezdésében megjelölt módon gondoskodik annak közétételéről.

    b.) Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

    A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.

    A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

    • a számviteli beszámolót;
    • a költségvetési támogatás felhasználását;
    • a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
    • a cél szerinti juttatások kimutatását;
    • a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
    • a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
    • a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. (Ksztv. 19.§.)

    Az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

    Az egyesület a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában, a székhelyén lévő hirdetőtáblán teszi közzé. A közhasznúsági jelentéssel kapcsolatban ez egyesület elnökétől bárki szóbeli tájékoztatást kérhet.

    Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

    A fentieken túl az egyesület gazdálkodására a mindenkor hatályos számviteli törvény, a társadalmi szervezetek és a közhasznú szervezetek gazdálkodására vonatkozó szabályok az irányadóak.

  • Az egyesület megszűnése

    VIII. Az egyesület megszűnése

    Az egyesület megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.

    Az egyesület megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után – a fennmaradó tiszta vagyonról, illetve annak felhasználásáról a közgyűlés határoz.

  • Vegyes rendelkezések

    IX. Vegyes rendelkezések

    Azokban a kérdésekben, amelyekről az alapszabály nem rendelkezik a Polgári törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

    Ezen alapszabályt az egyesület a 2010. július 12-én megtartott alakuló közgyűlése fogadta el.


    A j k a, 2010. július 12.


    ..............................................
    elnök

    Előttünk, mint tanúk előtt:

    1./ _______________________
             (név)

         _______________________
             (lakcím)

    2./ _______________________
             (név)

         _______________________
             (lakcím)