Tósok rövid története


Belen-Thovsoch-Thosok

1211 Belen, másik Belen

1211-ben II. András király Uros apát kérésére újra összeíratja a Tihanyi Bencés Apátság birtokait és az ott élő szolgálókat, majd új formában megerősíti az 1055-ös alapítólevél tartalmát. A felsorolt faluk: ..., Belen, altera Belen, ... A Belen falu Berénddel, az altera (másik) Belen pedig Tósokkal azonosítható (9 illetve 17 jobbággyal).

1266 Thovsoch

Nevének első írott említése

1319 Thosuch

Névalakja Thosuch

1488 Thosok

Az 1488-ban készült Veszprém megyei adólajstromban (Berénd már a zirci apátságé) Thosok továbbra is mint tihanyi apátsági birtok szerepel. 10 portája van és 10 forint adót fizet. Az adófizetést Mátyás király (1458-1490) rendelte el.

1514 Dózsa-féle parasztháború

1514. júliusában kirobban a Dózsa-féle parasztháború. A Bakonyban is vannak zavargások, de Tósokig nem érnek el.

1531

Az 1531-es összeírás arról tanúskodik, hogy Tósok adója továbbra is 10 forint, de a tíz adózó porta mellett már regisztrál három puszta- és négy szegény portát is.

1534 Choron András

Miután Tihany várát és monostorát 1534-ben a devecseri földbirtokos, Choron András elfoglalja, mint tihanyi apátsági tulajdon, Tósok is az ő birtokába kerül. Háborúskodás kezdődik, megindul Tósok elnéptelenedése. 1536-ban már csak három adózó portája van a falunak, 1542-ben négy és fél, 1548-ban 5, 1550-ben 4 az adózók száma.

1552 Veszprém eleste

1552-ben Khadim Ali budai basa hadai közel kétheti ostrommal elfoglalják Veszprém várát. A környékről 15 falu népe menekül el, köztük a tósokiak nagy része is.

1555 Thosok elpusztítása

A következő török támadás 1555. Mivel a török hadak se Palotát (Várpalotát), se Tihanyt nem tudják bevenni, kirabolják a környékbeli falvakat. Az ezévi adóösszeírásban: "Thosok desolatum penitus per Turkos." (Tósokot a törökök teljesen elpusztították.)

1559-1566 Tósok, az elpusztított község mégis életképes
  • 1556-ban 4 porta (I. Ferdinánd királyé)
  • 1559-ben 5 és fél porta, 4 szegény, 3 zsellér (a tihanyi váré, azaz a királyé)
  • 1566-ban 24 egész telkes jobbágy család (Thury György visszafoglalja Veszprémet a töröktől)
  • 1570-ben ugyanennyi a porták száma, de már 9 zsellérről is szól az írás (Omer aga tímárbirtoka)
1572-1696 Tósok lakatlanná válik

A törökök által ellenőrzött falvak kétfelé adóznak: a török mellett a régi magyar földesúr is szedi az adót.

  • 1572-ben 11 egész telkes jobbágy, 3 zsellér
  • 1609-ben már csak 5 egész telkes jobbágy
  • 1613-ban még 12 egész telkes jobbágy
  • 1619-ben 6 egész telkes jobbágy
  • 1626-ban 4 egész telkes jobbágy
  • 1637-ben már egy sem
  • 1696-ban Tósok már a térképen sem szerepel

Tilhof Endre: Tósok hét évszázada
könyv alapján a szerző hozzájárulásával



Újrakezdés

1717 betelepítés kezdete

A földesúr, Tihany írásban is felszólítja a Dunántúl szabad költözésű jobbágyságát, telepedjék meg Tósokon.

1720 építkezések, 1722 "betelt" a falu

A folyamatos betelepülés következtében 1722-ben "betelik" a falu. Vonzó hely Tósok, mert az itt letelepedő szabad költözésű jobbágyok - mivel messze van Tihany, az apátság - inkább bérleti mint jobbágyi viszonyban vannak a földesúrral. Az efajta jogviszony viszonylagos termelési szabadságot és viszonylagos gazdasági függetlenséget jelent.

Az újratelepülés után Tósokon a reformátusok kerülnek többségbe. A XVIII. század közepén számuk kb. hatszorosa a katolikusokénak. "Erősek" a hitben és anyagilag is, már az 1720-as években építenek imaházat haranglábbal és iskolát iskolamester-házzal.

1770-1787 irtásföldek

A XVIII. század első felében Tósok falu határának nagyobb részét még erdő borítja. Az újonnan betelepülők úgy juthatnak nagyobb földhöz, ha kiirtják az erdőt (elődeink ezt nem jelentik az uradalomnak). Így aztán nagy az apátság meglepetése és bosszúsága, amikor 1787-ben számbaveszi tósoki birtokait. 400 hold területet vontak ki így a terhek alól.

1784 népszámlálás II. József rendeletére

A számlálóbiztosok 1785-ben értek Tósokra, ahol

  • 52 házat, 68 családot írnak össze.
  • Közülük 183 a férfi, 177 a nő, összesen 360 személy.
  • A férfiakból nemes 15, polgár 6, paraszt 30, polgár és paraszt örököse 29, zsellér 32, egyéb 14.
  • A házasok száma 70, a nőtleneké, özvegyeké 113.
  • A vallás szerinti megoszlás: katolikus 210 fő, protestáns 150.
1831 kolerajárvány

Hiába tiltják be a vásárokat, búcsúkat, hiába állítanak őröket a helységek be-, illetve kivezető útjaihoz, hiába temetik az elhunytakat elkülönítve és sokkal mélyebbre a szokásosnál, a járvány az egész országot bejárja.

A környék adatai (a halottak száma):

  • Ajka (26)
  • Ajkarendek (9)
  • Berénd (9)
  • Halimba (8)
  • Lőrinte (4)
  • Padrag (10)
  • Polány (16)
  • Tósok (2)

Szomorú adatok, bár Tósokot majdnem elkerülte.

1833 templomépítés

1833. május 20-án illő ceremóniával lerakják az új templom fundamentumkövét, és ezzel elkezdődik az építkezés. December 13-án már tető alatt áll. A torony még nincs kész, de egy év múlva 1834. december 11-én már ezt jegyzi fel az esperesi vizitáció: "A szép és igen nagy ékességgel tündöklő újj templom tágas, a székek még nem készek." Tervezője ismeretlen, a tervrajzok sem maradtak fenn. Belmérete 17m x 7,7m. A templom teréből előreugró torony gúla alakú, a gömbbel és a csillaggal együtt 28 méter magas. Borítása vörös rézlemez.

1836, 1926 harangok

A két harang közül a kicsi 1836-ban készült, súlya 180 kg. Árát ahívek adták össze, készítőjének neve olvashatatlan. A nagy harangot 1926-ban készíttette a tósoki Szent Eklézsia. Súlya 359 kg, készítője Szlezák László, Magyarország aranykoszorús harangöntő mestere.

1842 a katolikusok is iskolát építenek

Az újratelepülés után a katolikusok több évtizedig kisebbségben élnek. Gyermekeik 1774-ig a református iskolába járnak. Ekkor átkéretőznek Beréndre, hittestvéreik iskolájába. Az újabb kisebbségi lét, a német (sváb) többségű iskolában 68 évig tart. 1842-ben azonban megelégelik hátrányos helyzetüket és saját iskolát alapítanak. A tósoki katolikus tanítónak nagyon kicsi a jövedelme, mert a hitközség lélekszáma csak mintegy 250 fő, így a tanköteleles gyerekek száma is alacsony. E kevés fizetség is oka, hogy az "oskola mesterek" egymásnak adják a kilincset. 1864-től már végérvényesen a beréndi iskola tanulói lesznek a tósoki katolikus gyerekek.

1847 árvíz

1847 őszén árvíz pusztítja a falu alacsonyan fekvő részeit. A károk jelentősek, de emberéletben nem esik kár.

Tilhof Endre: Tósok hét évszázada
könyv alapján a szerző hozzájárulásával


1848-1950

1848-1849 Tósokon

A forradalom úgy hat a magyar Tósokra és a német Beréndre, hogy felerősödnek a két falu közötti örökös, de néha csak lappangó ellentétek. A beréndiek meg akarják gátolni Kulcsár Antal tósoki legény házasságát Mainczinger Éva beréndi leánnyal. Életveszélyes fenyegetéseik ellen a beréndi plébános, Szalay Flórián a Miskén lakó Saary László főbírótól kér segítséget.

Nemzetőrség

Veszprém megyében is megindul a nemzetőrség szervezése. Így azután amikor 20-tól 50 éves korig Tósokon is mindenkit összeírnak, aki fél telekkel vagy hasonló kiterjedésű földterülettel rendelkezik, illetve legalább évi 100 forint tiszta jövedelme van, besoroznak nemzetőrnek 38 főt. Közülük 8-an önkéntesek. Arról nincsenek adatok, hogy a besorozottak be is vonultak volna, de azt tudjuk, hogy a tósokiak - beréndiek őrseregi kapitánya Bezeredj Kristóf, a későbbi devecseri járási főszolgabíró.

Jobbágyfelszabadulás

Az osztrák hadsereg 1849 júniusában megszállja a Dunántúlt, augusztus 13-án Világosnál a Görgey vezette hadsereg leteszi a fegyvert, a szabadságharc elbukik. A falu, a parasztság számára azonban megmarad 1848 legnagyobb vívmánya a jobbágyfelszabadulás. Eltörölték a dézsmát, a papi tizedet és az egyéb szolgáltatásokat, megszűnt az úriszék.

1870 Alsó- vagy Metsző malom, később Hefler malom

A viszonylag nagy malmot 1870-ben a tihanyi apátság létesítette a Torna patakon. Korabeli végzőképessége 6-8 q volt csupán. Később a Hefler család kezére jut, akik egészen az államosításig (1951-ben történt) birtokolják. Két részből áll. Egy lisztelő-daráló és a fűrészmalom voltak részei. A fűrészmalom 1926-ig a malom leégéséig üzemelt. A favázas malomépületben a vízienergiát toló-vonó mozgássá alakította át egy szerkezet. Ez volt az utolsó fűrészmalom Ajka környékén. A leégés után a malmot újjáépítik. A vízifűrészműt már nem. Vizierő hajtja turbina berendezéssel, napi teljesítménye ekkor 16 q. A második világháború után 1947-ben villamosítják és korszerűbb tisztítóberendezést kap. 1951-ben az állam igénybeveszi. 1957 februárjában végérvényesen leáll.

(Sebő József: Az ajkai malmokról)

1877 tagosítás

Közel egy generációnyi időnek kellett eltelnie, mire az 1848-ban meghirdetett jobbágyfelszabadulás, az úrbéri szolgáltatások eltörlése megtörténhetett, mire a paraszt tulajdonosává válhatott annak a földnek, amelyet mindig ő művelt.

Ezután Tósok község határának Birtokkönyve összesítve:

Az apátsági erdő

A tagosítás, a földek kimérése után a tihanyi apátságnak Tósokon 434,6 hold erdeje maradt. Mivel a távolság miatt e birtokát továbbra sem tudja jól hasznosítani, bérbe adja Tósok községnek - 400 forint körüli összegért - legelőnek. Tósok határa nagyon kicsi, ezért a község 1886-ban 28.000 forintért megveszi. Ezzel teljesen a maga ura lesz a község, s közel 700 évig "uralkodó" volt földesurával, a tihanyi apátsággal minden kapcsolata megszakad.

1895-es birtokviszonyok
1936 újabb református iskola

Az első kapavágás dátuma júl. 27. Október 5-én kész a szép, modern iskola, amelynek építéséhez 4000 pengő államsegélyt is kapott az egyházközség. Az iskolaépület egy 6,5x9 m-es fapadlójú, négy ablakos teremből, egy 3x3 m-es előtérből és egy széles 1,8x3 m-es, könnyen járható padlásfeljáróból áll. A padláslépcső alatti tér a tüzelőanyag-tároló szerepét is betölti. A tanterem padlása egyúttal az egyház takarékmagtára, ezért a födémet nagy teherbírásúvá építették.

A tervek szerint az iskola - a tanítási időn kívül - a református egyházi egyesületek, a presbitérium, az énekkar, a Nőszövetség, a vasárnapi iskola... összejöveteleinek is helyet ad.


Tilhof Endre: Tósok hét évszázada
könyv alapján a szerző hozzájárulásával