Református templom – Tósok

1833. május 20-án illő ceremóniával lerakják az új templom fundamentumkövét, és ezzel elkezdődik az építkezés. December 13-án már tető alatt áll. A torony még nincs kész, de egy év múlva 1834. december 11-én már ezt jegyzi fel az esperesi vizitáció: "A szép és igen nagy ékességgel tündöklő újj templom tágas, a székek még nem készek."

Tervezője ismeretlen, a tervrajzok sem maradtak fenn. Belmérete 17m x 7,7m. A templom teréből előreugró torony gúla alakú, a gömbbel és a csillaggal együtt 28 méter magas. Borítása vörös rézlemez.

A két harang közül a kicsi 1836-ban készült, súlya 180 kg. Árát a hívek adták össze, készítőjének neve olvashatatlan. A nagy harangot 1926-ban készíttette a tósoki Szent Eklézsia. Súlya 359 kg, készítője Szlezák László, Magyarország aranykoszorús harangöntő mestere.

Tilhof Endre: Tósok hét évszázada
könyv alapján a szerző hozzájárulásával


Katolikus templom – Berénd

1799 végén lerakják egy új, még ma is páratlan szépségű, 30x23 m alapterületű, görögkereszt alakú templom alapkövét, ami 1807-ben elkészül.


  • Magassága - a küszöbtől a gömbig - 39,7 méter.
  • A gömb átmérője kb. 1 méter, a kereszt magassága kb. 2,5 méter.
  • A torony alapterülete 5 x 5 méter (külső méret).
  • A középtér 13 x 13 méter.
  • A mellékhajók szélessége 6,5 méter, mélysége 3,5 méter.
  • A szentély szélessége 8 méter.
  • A sekrestye 4 x 5 méter.
  • A falak vastagsága: 70-130 cm.

1808 júniusában a belső berendezés is a helyén van, s az Úrnap utáni vasárnapon szenteli fel Zsolnay Dávid veszprémi püspök.

A beréndi katolikus templom a környék egyik legszebb építészeti remeke, a barokkból a klasszicizmusba áthajló stílus egyik legérdekesebb példája. Az épület megjelenési formája, a görögkereszt alak is nagyon ritka még e korban.

A főoltár építésére, kialakítására fordítják a legtöbb gondot, mert a legfontosabb templomi tevékenységnek, a szentmisének a színhelye. Az alaprajz megszerkesztésekor a tervező építész legfőbb törekvése mindig az volt, hogy a főoltár a templombelső minden pontjából egyformán látható legyen.

Az orgona nagy valószínűséggel Magyarországon készült a 19. század első felében. Lehet, hogy újként került a templomba, de a szájhagyomány szerint Zircről vagy Győrből telepítette át a zirci apátság. Amit tudunk róla: egy manuálos, pedálos csuszkaláda rendszerű mechanikus orgona. A fúvóművet (fújtató) eredetileg emberi erővel (lábbal) kellett működtetni, de már évek óta villanymotor hajtja.

Templomunk tornyában három harang hívja vagy siratja a híveket. Közülük csak egy, a középméretű vészelte át a világháborúkat. A nagyharangot és a lélekharangot 1916-ban leszerelték, összetörték, elvitték és beolvasztották, hogy belőlük ágyút öntsenek. Az elrekvirált nagyharangot és lélekharangot az egyházközség csak 1930-ban a Szent Imre-ünnepre tudta újjal pótolni. Mindkettőt Szlezák László Magyarország aranykoszorús harangöntő mestere készítette Budapesten.

Tilhof Endre: TósokBerénd és temploma
könyv alapján a szerző hozzájárulásával


Református templom – Berénd

A beréndi református templomról, amit eddig nem tudtunk

Beréndi református templom: Berénden a reformáció kezdetén már áll egy kis kőtemplom, amelyet,!!! 1545-ben építtet Podmaniczky Rafael, a község földesura. A gyülekezet kezdettől fogva filia, azaz leányegyház. Először Rendekhez tartoznak, amikor ott 1744-ben megszűnik a szabad vallásgyakorlat – mert elűzik a lelkipásztort – akkor Padraghoz kapcsolódnak.

Berénd és Tósok reformátusai ebben az időben közösen tartanak egy lévitatanítót, aki a beréndi kőtemplomban mindkét falu református híveinek prédikál, és tanítja a gyermekeket a tósoki iskolában. Berénd katolikus németekkel való újratelepítésekor még él jó néhány református magyar örökös jobbágy. 1734-ben Pátkai Mihály közös lévita távozása után már nem kapnak lévitát, egy vacans (vándorló) prédikátort fogadnak az istentiszteletek végzésére és tanításra. Midőn ezt a tihanyi apát megtudja, a prédikátort kiűzeti a faluból. A beréndi plébános pedig – a tihanyi apáttal egyetértve – csellel elfoglalja parókiájukat, s 1756-ban elveszi a beréndi kőtemplomot is, 1761-ben megszüntetik a szabad vallásgyakorlatot. Az elvett parókiáért 33 rhenusi (rajnai) forint, kártalanítást kínál fel a tihanyi apátság, de azt nem fogadják el abban a reményben, hogy még mindent visszakaphatnak, de ebben csalódniuk kell.

1752-től a zirci apátságból kiküldött Abele János páter, beréndi plébános végezhet csak minden szolgálatot a tósoki és beréndi reformátusok között. Még e szorongatások közepette is ott marad, és titokban tanít Kováts Márton levita, de amikor 1768-ban a tanítólakás nagyobb szobájában végzett tanítást is megtiltják neki, távozik a faluból. Ebben az időszakban, mivel a padragi anyaegyház lelkipásztora már nem járhat el a filiákhoz, Tósok és Berénd reformátusai Padragra járnak istentiszteletre.

A Tósokberéndi Hírmondó újságcikke
alapján a szerző hozzájárulásával