Tósok történetének kronológiája

1266 Nevének első írott említése: Thovsoch, 1319-ben Thosuch
1488 10 portája van és 10 adóforintot fizet földesurának, a tihanyi apátságnak
1555 A törökök elpusztítják
1570 Omer aga timárbirtoka
1610 Három adófizető portát és egy malmot írnak össze
1636 Lakatlan, a tihanyi apátság sikertelen benépesítési kísérlete, határát a devecseriek bérlik
1717 Megkezdődik az újratelepítés
1747 A reformátusoknak imaháza van, haranglábbal
1772 Mária Terézia úrbérrendezése - az úrbéri kötelezettségek szabályozása
1785 Az első népszámlálás, a lélekszám 360 fő
1786 Közös épületbe, egy fedél alá, új iskolát, tanítólakást és imaházat épít a református gyülekezet
1834 A reformátusok templomot építtetnek
1842 A katolikusok is saját iskolát létesítenek (1855-től a katolikus gyerekek újra a beréndi iskolába járnak)
1870 A tihanyi apátság malmot építtet a Torna-patakon
1883 A reformátusok új iskolát építenek
1894 Tűzoltóság alakul, főparancsnok Czeiner Mátyás, alparancsnok Fuchs Pál
1911 Tűzvészben megsemmisül 24 lakóház, 2 férfi meghal
1936 Felépül az újabb református iskola
1945 Földosztás - 29-en házhelyet, 15-en szántóföldet kapnak
1947 A régi temető helyén - Berénddel közös - új általános iskola épül
1950 Egyesül TósokBerénddel TósokBerénd néven

Berénd történetének kronológiája

1199 Nevének első írott említése Berend néven
1211 A falu neve a tihanyi apátság birtokösszeírásában Belen, lakossága 9 család
1553 Templomával együtt feldúlják, lerombolják és fölégetik a portyázó törökök; lakói elmenekülnek
1564 Thury György palotai kapitánynak adományozza Miksa király
1589 A falu teljesen lakatlanná válik - egészen 1618-ig
1660 Berénd visszakerül a zirci (cisztercita) apátság birtokába, de a portyázó törökök újra elpusztítják
1727 A zirci apátság katolikus német családokat költöztet a faluba
1736 Elkészül a régi templom köveiből a Szent Rókus tiszteletére épített kápolna
1745 A római katolikus családok száma 29, egy családra 5,4 gyermek jut (a reformátusokról keveset tudunk)
1758 Új katolikus templom építése és felavatása
1785 Az első népszámlálás, a lélekszám 502 fő (63 házban, 87 család)
1808 Felszentelik a gyönyörű, ritka szépségű, görögkereszt alakú katolikus templomot
1831 Kolerajárvány, 9 halott
1849 Újra kolera pusztít a faluban, most 32 az áldozatok száma
1852 Himlőjárvány dühöng, többen meghalnak, de számuk nem ismert
1856 Hannig András, aki résztvett a szabadságharcban, 48 évig oktatja-neveli a beréndi, tósoki katolikus gyerekeket
1864 Berénd neve Tósokberéndre változik
1870 Népszámlálás: 609 lakos; 317 férfi, 292 nő; 580 katolikus, 20 református, 5 evangélikus, 4 zsidó
1896 Milleneumi ünnepség harangszóval, taracklövésekkel
1920 A falu lakosságának 74%-a él mezőgazdaságból, 10 év múlva 69%, 1941-ben pedig már csak 55%
1928 Megalakul a Katolikus Ifjúsági és Polgári Olvasókör Újvári József gazdálkodó és kocsmáros házában
1929 Elkészül a községháza a segédjegyzői lakással, a főjegyző Szabó József, a segédjegyző Farkas László
1944 Geiger Márton házában megnyílik a járás legszebb, legtágasabb, legmodernebb mozija
1947 Horváth István igazgató szervezésével három hónap alatt felépül a modern, kéttantermes, tanári szobás iskola
1948 Hat (vagy hét) családot kitelepítenek Németországba
1950 Egyesül Tósokkal TósokBerénd néven

Az egyesített község, TósokBerénd kronológiája

1950.09.06. egyesülés

Tósok egyesül TósokBerénddel TósokBerénd néven

1955.08.01. Előre szövetkezet (az első)

Tósokberénd tósoki falurészében megalakul az Előre szövetkezet 13 taggal. (Ugyanezen év dec. 31-én megszűnik.)

1956.03.01. Előre szövetkezet (a második)

Ugyanezen év dec. 31-én megszűnik.

1959.03.01. Előre termelőszövetkezet (a harmadik)

1960 dec. 31-én megszűnik az önállósága, egyesül az ajkai és a beréndi termelőszövetkezettel Bakonyalja néven.

1959.11.01. egyesülés és várossá válás

Ajka, Bódé és TósokBerénd községek egyesülnek Ajka néven, s Ajka városi rangot kap

1985-1988 Az elterelés

Az Erőmű és a Timföldgyár melléktermékei, a szürke- és a vörösiszap, újabb tárolóhelyeket igényelnek, emiatt:

  • elterelik a Torna-patakot, megbontva ezzel a falu vízrendszerének egyensúlyát
  • áthelyezik a 20-as vasútvonal egy szakaszát
  • lebontják a több mint száz éves tósokberéndi vasútállomást
2010.10.04. (12h 30p) vörösiszap katasztrófa

A Kolontárhoz közeli 10-es vörösiszaptározó gátja átszakad, 600-700 ezer m3 vörösiszap és víz elegye a Torna patakon keresztül elönti Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. A lúgos vörösiszap elsöpri az útjába kerülő kolontári és devecseri házakat, épületeket, növényeket, embereket. Mérlege:

  • 10 halott Kolontáron
  • a kórházban ápoltak száma 123 fő, közülük 12 fő állapota súlyos
  • rengeteg elpusztult állat, háziállat
  • kihalt a Torna-patak és a Marcal folyó élővilága
  • 800 hektár lúggal mérgezett termőföld
  • több milliárd forint anyagi kár