Tósokberénd városrész weboldala a Tósokberéndért Egyesület gondozásában

Ajka-Tósokberénd

Bakonyi-Károly ház

A tejcsarnokot maguk mögött hagyva, a falu központi helyére az 1800-as években épült házba költöztek Károly Ferenc felmenői: Simon Gyula (1878-1944), Simon Gyuláné Faiszt Gizella (1885-1958), Bakonyi Péter (1910-1956), Bakonyi Péterné Simon Mária (1914-1966) és Bakonyi Mária (1934-1998). Itt nyitott vegyeskereskedést Bakonyi Péter, akinek az eredeti neve Holczer Péter volt, de abban az időben bekövetkezett történések miatt magyarosította a nevét. A ház tulajdonosaként átépítette a régi házat a mai külső formájára.

Figyelmet érdemel, hogy az épület a Bajcsy-Zs utcával párhuzamosan egy hosszú építménynek számított abban az időben, mivel a Jánka Dániel és Sándor féle házzal egy épületet alkotott. Az évtizedek során három külön álló ház épült a telken.

1955-ben Bakonyi Mária főelőadó házasságot kötött Károly Ferenc (1928-2002) bányatechnikussal és 1956-ban az ő tulajdonuk lett a ház, mivel Bakonyi Péter elhalálozott. Többször belső átalakításokat is végeztek a házon. Az utcafrontra 1963-ban garázst is építettek, tehát kialakult az épület mai arculata.

A ház lakói életük során mindig követték a technika fejlődését, talán Bakonyi Péter és Károly Feri bácsi műszaki érdeklődése is közrejátszott ebben. Televíziót az elsők között vásároltak a környéken, így jó szokás szerint a szomszédok megtöltötték a szobát egy-egy érdekesebb műsor, sportesemény közvetítése során.

A fényképezés is a kedvelt időtöltésük közé tartozott. Köszönettel tartozik a falu azért, hogy megörökítették Tósokberénd történéseit számításaim szerint hetven éven keresztül.

Károly Ferenc

1928-ban született. Édesapja, Károly Ferenc (1894-1966) vájár és vájároktató, édesanyja Bajczi Mária (1904-1944).

16 éves korától a Jolán-akna (Jókai-bánya) dolgozója volt nyugdíjazásáig. Végigjárta a bányászatban a ranglétrát. Volt csillés, vájár, aknász, főaknász, üzemvezető-helyettes, körletvezető, bányamester, aknavezető. Közben bányatechnikusi és gépésztechnikusi oklevelet szerzett. Technikai újítások aktív közreműködője, vezetője volt.

Feri bácsi a fiát is megfertőzte a bányászat szeretetével, így ő is ezt a szakmát választotta, bányamérnök lett belőle.

A közéletben is szorgalmasan ténykedett. Községi, majd városi tanácstag és VB-tag.

Alapító tagja volt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Közép-dunántúli csoportjának. Az Ajkai Bányász Sportkör labdarugó szakosztályának intézői teendőit is ellátta. Munkáját kitüntetések sokaságával ismerték el:

  • Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozata
  • Kiváló Bányász (háromszor)
  • Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozat
  • Kiváló Munkáért kitüntetés
  • Vállalat Kiváló Dolgozója (ötször).

1982-ben ment nyugállományba. 20 év aktív pihenés után 2002-ben halt meg. A tósoki temetőben nyugszik feleségével együtt.