Tósokberénd városrész weboldala a Tósokberéndért Egyesület gondozásában

Ajka-Tósokberénd

Alsó- vagy Metsző malom (Hefler malom)

Ennek, a falutól nyugatra és kissé távol épült, eredetileg favázas malomnak először csak fametsző funkciója volt. Úgy működött, hogy a vízienergiát egy szerkezet toló-vonó mozgássá alakította át. Őrlő részlege 1773-ban épült, teljesítménye csupán napi 6-8 q volt. 1833-ban újjá vagy újraépítik. A tósoki református egyház presbiteri jegyzőkönyvében 1833. augusztusában az alábbiakat jegyezték be: 'A méltóságos uraság Tósoki Alsó malma ezen esztendőben épült meg.' (Összedőlt vagy leégett? Nem tudjuk.) 'Az uradalom a lakosok fuvarját kifizette, a Reformátusok a maguk jussát különb kivettek és átaladatott 184 forint 50 krajcár.' (Templomépítésre - TE.)

A XIX. század végén, amikor a tihanyi apátság összes tósoki ingatlanát és jogait áruba bocsátja, e malmot - 1888-ban - Hefler Alajos és neje Ernst Mária tósoki lakosok vásárolják meg. 1910-ben, apja halála után, Hefler Ferenc molnármester (Tósok, 1880 - Ajka, 1967) veszi át a malom irányítását.

A kéthengeres, vegyes őrlésű malom 1928. október 21-én kigyullad és leég. A fűrészművet már nem is építik újjá, az őrlő malmot azonban kibővítve, napi teljesítményét turbinás rásegítéssel 16 q-ra növelve, rekordidő alatt újjáépíttetik. 1929. január 15-én már működik.

A II. világháborús károk kijavítása után 1947-ben modernizálják, villamosítják, új szita- és tisztítóberendezést kap, termelését napi 50 q-ra növelik. Ezután cseremalomként működik, ami azt jelenti, hogy az őrlésre hozott gabonáért azonnal lisztet adnak. Vonzáskörzete Devecser, Nyirád, Somlóvásárhely, Noszlop, Magyarpolány, Ajkarendek, Bakonygyepes, Csékút, Halimba, Szőc, Lőrinte települések. 1951-ben államosítják, majd 1957-ben leállítják.

(Tilhof Endre: Tósok hét évszázada - részlet)


A viszonylag nagy malmot 1870-ben a tihanyi apátság létesítette. Korabeli végzőképessége 6-8 q volt csupán. Később a Hefler család kezére jut, akik egészen az államosításig (1951-ben történt) birtokolják. Két részből áll. Egy lisztelő-daráló és a fűrészmalom voltak részei. A fűrészmalom 1926-ig a malom leégéséig üzemelt. A favázas malomépületben a vízienergiát toló-vonó mozgássá alakította át egy szerkezet. Ez volt az utolsó fűrészmalom Ajka környékén. A leégés után a malmot ujjáépítik. A vízifűrészműt már nem. Mai formáját akkor kapta. Vizierő hajtja turbina berendezéssel napi teljesítménye ekkor 16 q. A második világháború után 1947-ben villamosítják és korszerűbb tisztítóberendezést kap. 1951-ben az állam igénybeveszi. 1957 februárjában végérvényesen leáll.

(Sebő József: Az ajkai malmokról)