Tósokberénd városrész weboldala a Tósokberéndért Egyesület gondozásában

Ajka-Tósokberénd

Tomózer Gyula háza Tósokon

1925-ben vásárolta meg Tomózer Gyula (1872-1948) és felesége, Titz Anna (1887-1983) ezt a házat Gróf Istvántól 40.000 koronáért.

Egyetlen közös gyermekük Gyula költözött velük ide. Ő 1949-ben házasságot kötött a szegény családból származó Kozma Irénkével, aki az erőműben laboránsként dolgozott. Három lányuk született. Hajnalka közgazdasági érettségit szerzett, Erika óvónői és tanári diplomával rendelkezik, Éva pedig édesapja nyomdokain haladva közgazdasági egyetemet végzett. 1955-ben újjá építette, majd 1968-ban kibővítette a képen látható házukat.

Tomózer Gyula

1921-ben született Tósokberénden. Az elemi iskola elvégzése után különböző uradalmaknál dolgozott, majd az Ajkai Üveggyárban helyezkedett el segédmunkásként. Utána az Ajka-Tósokberéndi útépítésen kereste a betevőre valót. A jobb kereset reményében Budapestre ment a szegény vidéki legény szerencsét próbálni. 1941-ben onnét is hazajött és a gyár építkezésén dolgozott, majd 1942-ben tényleges katonai szolgálatra vitték. 1944 tavaszán súlyosan megsebesült. A háború befejezése Csehszlovákiában érte, onnét 1945 májusában tért haza és szinte azonnal elhelyezkedett az Ajkai Hőerőműbe dolgozni. Megjárta a ranglétra minden fokát és 1982-ig nyugdíjazásáig ott dolgozott.

Volt kazántisztító, kazángépész. Munkáskáderként kiemelték és számviteli munkakörbe helyezték, ekkor kezdődött el számára a tanulás hosszú időszaka. 1951-ben képesített könyvelői oklevelet szerzett. 1953-ban az általános iskola 7-8 osztályából különbözeti vizsgát tett, majd 1953-57 között az Ajkai Gimnáziumban tanult, érettségizett. Ez még mindig nem volt elég számára 1966-ban diplomát szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 45 évesen! A szorgalmán kívül mindezt feleségének és édesanyjának is köszönheti, hisz a tanulmányait az ő segítségük nélkül nem tudta volna elvégezni. Az Erőműben a pénzügyi területen szinte mindenhol dolgozott. 1977-től gazdasági igazgatóhelyettes lett és ezt a munkakört töltötte be nyugállományba vonulásáig.

Nagyon tájékozott ember volt. Szerette a történelmet, földrajzot, a magyar irodalmat. A tudását nem csak a lányainak adta át, hanem a falu többi gyereke is tanult tőle. Egy-egy vizsgakérdést minden útjába kerülő gyereknek feltett. Jánka Sanyi nagy tisztelettel mesél róla, hogy a földrajz szeretetét is neki köszönheti. Különböző vetélkedőket szervezett a brigádok között és a városban. Ismeretterjesztő előadásokat tartott a dolgozóknak. Helytörténettel, üzemtörténeti kutatásokkal is foglalkozott.

Több elismerést is kapott az évek során Kiváló dolgozó volt és a Munka Érdemrend kitüntetést is megkapta.

Sokat segített az egyszerű tósokberéndi embereknek az ügyeik intézésében, beadványok megfogalmazásában. Sok tósokberéndi neki köszönheti a munkahelyét.

Tisztelettel emlékezünk rá, hisz mindig a közért dolgozott és mikor hatalom került a kezébe, akkor sem felejtette el, honnét jött. Egész élete során arra törekedett, hogy a megszerzett tudását minél több embernek átadja.

1987-ben halt meg, a tósokberéndi temetőben nyugszik.