Tósokberénd városrész weboldala a Tósokberéndért Egyesület gondozásában

Ajka-Tósokberénd

THURY György (1519? – Orosztony, 1571.04.02.) várkapitány

Egészen fiatal korától harcolt, először lovas katona Ság várában, majd lévai kapitány és Bars vármegye főispánja.

1563-ban vitéz tetteiért Miksa királytól adományba kapta Berénd (Tósokberénd), Tevel (Nagytevel) és Polány (Magyarpolány) községeket.

Nem tudjuk mikor került Palota várába. Egyes források szerint 1554-ben Podmaniczky Rafael Thuryra, mint várnagyára bízta a vár védelmét. Podmaniczky halála után a király a palotai vár kapitányává nevezte ki. 1566. június 5-én a török ostrom alá fogta Palota várát, Thury 450 vitézzel megvédte Arszlán pasa 8 ezer fős serege ellen. Az ostrom után lemondott kapitányi tisztéről és még ugyanez évben Gyulaffy Lászlóval részt vett Veszprém és Tata visszafoglalásában. Hősiességéért Miksa főherceg aranysarkantyús vitézzé avatta, és aranylánccal tüntette ki. 1567-től kanizsai kapitány és egyben dunántúli vicekapitány.

Thury az ország első számú bajvívója volt, neve külföldön is ismertté vált, kortársai a „magyar Cidként” emlegették. Kortársai szerint több mint hatszáz győztes párviadalt vívott, a törökök ezért „dunántúli oroszlánnak” nevezték. Istvánffy Miklós 16. századi humanista történetíró szerint például egy hatalmas termetű török csak azért jött Magyarországra, hogy vele megvívhasson. Mivel a törököknek sok bosszúságot okozott, 1571-ben Orosztony község határában 150 lovasával együtt tőrbe csalták és megölték. Fejét a törökök levágták és Isztambulba küldték, testét gróf Zrínyi György Kanizsán temettette el.

Az Vitéz Thury György haláláról c. ének, amely a végvári harcok egyik legnagyobb alakjának hősiességét és tragikus halálát örökíti meg. Szerzője Alistáli Márton Thury íródeákja lehetett. Szövege a Lugossy-kódexben maradt ránk. Új kiadása: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, 1. Köt.

Schwendi Lázár, Thury György (középen) és II. Miksa (fametszet)